snm

Mennyivel ronda lenne a világ, ha a tech újságírókon is számonkérnék a PR-közlemények factcheck nélküli újraközlését, nem igaz?

Pontosan a címben található catchprase-zel fut a hvg.hu címoldalon a Gmail “titkosítós” kiegészítőjének a bemutatása. A képzelt biztonság ugye mindennél rosszabb, úgyhogy már csak a saját lelkem megnyugtatására is leírom, hogy amellett, nálam okosabb emberek halomnyi problémát neveztek már meg vele kapcsolatban, konkrétan ez a csávó is szarnak tartja.

Ti meg használjatok igazi titkosítást.

Az NYT sztoriját a 2001-ben Budapestről az Egyesült Államokba - a georgiai Macon városába - feladott több száz föld-levegő rakétáról amennyire láttam csak a Hetek idézte egy fegyverkereskedő-portréban, de azt az apró részletet ők is elfelejtették közölni, hogy az exportkérelmet egy magyar vállalat adta be. 

In late September 2001, two weeks after the terrorist attacks in New York and Washington, a Hungarian trading company in Budapest filed a request to ship Ukrainian cargo to an American firm based in Macon, Ga. No one had ever heard of the Ukrainian company with the vanilla name — ERI Trading and Investment Company — and for good reason. A Hungarian bureaucrat making a random inspection of the cargo discovered that the shipment included 300 Ukrainian surface-to-air (SAM) missiles and 100 launchers. SAM’s are light, mobile and easily hidden, and American agents later feared that they were going to be distributed to terrorists near America’s major airports. (The cargo wasn’t permitted to take off; the American buyer was arrested in June.)

donotforgetaaron:

Aaron Swartz (1986-2013)

klag:

jó reggelt kívánok!

Jópofa sztorit találtam ennek a könyvnek ebben a fejezetében az emberről, akiről végül nem mondta ki bíróság hogy törvénytelenül, mindenféle afrikai országokra vonatkozó embargókat sértve kereskedik fegyverekkel & gyémántokkal, komolyan, mint egy rendes kémes-bűnözős akcióthrillerben. Magyarország a műfaj legszebb hagyományainak megfelelően apró, de fontos mellékszerepben tűnik fel.

Arra azért kíváncsi volnék, hogy anno 2000 magasságában melyik magyar bank megbecsült ügyfeleként seftelt Leonid Minin Brit Virgin-szigeteki postafiókcége gyanús zimbabwei meg ukrán fegyvervállalatokkal.